Gábor

Ott vagy most is, ahol a világ körbezàr.
Làtod azt a hatàrt? Gondolod ez a valósàg.
Minden adott, vagy vàltozàsra vàr.
Szemed magad elé egy vilàgot tàr,
Amiben  most a sorokat olvasva
Egy gondolat szól hozzàd:

Most ne nézz, ne làss, ne hallj meg semmit
Abból ami körbe zàr.
Hunyd le szemed egy perce
és figyelj hogy mire vàgysz!
Mit jelent ez neked, és mit ér ha csak vàgysz?
Csak egy gondolat ami ennek szab hatàrt.

Felejtsd el hogy van körülötted,
Nem létezik màs csak Te és senki màs.
Mi lesz ha ezt teszem, ha így csinàlom,
Hogy ha akkor màs lesz, ha nem marad,
ha tovàbb àll, ha elmúlik mi eddig öröknek tűnt,
Ha minden màs szerte foszlik és kihűlt?

Gondolatok ezek amit hatàrt vonnak az érzésnek.
Meddig mehet, meddig tartson?
Feledésbe hajszolja mind azt amit meg kell tenni,
Úgy, hogy màs legyen, maradjon sokà,
Összeàlljon s melegítse mind azt mire vàgysz.
Azt hiszed amit most érzel pillanatnyi bàj?

Ez a boldogsàg piciny része, màr az ahogy a szíved a lelkedre örömöt jàr.
Eléred a hatàrtalansàgod ami a boldogsàgod, hisz amire most gondolsz azt elérted, csak úgy jàtszd.
Megkaphatod mind amire igazàn szükséged van. Ami ott van benned, csak szabadjàra engedd,
szàlj Vele messze el ne engedd, szerezz vissza mindent amit az élet tőled elvett vagy rejtett.

Bak

Átlagos

1.8 m

Európai